A címből leszűrhető, hogy valami olyasmi lesz a mai téma, ami zavar. Idegesít. Az őrületbe kerget. Amit meglátva egy darab facepalm már nem is elég. Ez pedig a Facebookon megosztott baromságok. Huh, oké, megpróbálok nyugodt és objektív maradni, és finoman fogalmazni. Szóval mindenki, akinek annyi ész jutott, hogy képes daganatos kisgyerekeket és kibelezett kutyukat megosztani, azzal szennyezni a saját és más üzenőfalát, azt kiéheztetett, végső stádiumban lévő kecskék közé hajítanám. Na de kezdjük az elején.
Mi is az a megosztás? Nos, mikor valami olyasmit látunk a Zinterneten, amit érdekesnek, viccesnek, esetleg elgondolkodtatónak tartunk, akkor megosztjuk a Facebookon, hogy azok, akik olyan szerencsések, hogy az ismerőseink lehetnek, okuljanak belőle. Gyakorlatilag tanító, ismeretterjesztő vagy szórakoztató célt szolgál minden kattintás. Ez rendben is van. Mielőtt én kirakok valamit Facebookra, gyorsan átgondolom a következőket: Érdekelhet ez valakit? Sérthet ez valakit? Ha igen, érdekel? Zavarna, ha ezzel a megosztással kerülne összefüggésbe a nevem? Ha ezekre magamban a megfelelő válaszokat adom (igen, igen/nem, nem, nem), akkor már kattintok is, és várom a lájkokat és hozzászólásokat, mint gimis osztálykiránduló az estét.
Van azonban olyan, aki ezeket (a szerintem alapvető dolgokat) vagy nem gondolja át, vagy ami még rosszabb, más válaszokat ad magában a kérdésekre, mint én, és épp a küldetéstudata miatt mégis megosztja az olyan cikkeket, amiket senkinek nem kéne látnia. Mert úgy gondolom, hogy nincs is annál visszataszítóbb, mikor olyan kisgyerekek képeit osztják meg ezrek, aki valamilyen külsérelmi nyommal járó betegség miatt szégyenérzetében ki sem mer lépni az utcára. És te meg megosztod bazdmeg. Mert elhiszed, érted, elhiszed, hogy ha tízezren megosztják, akkor ingyen megműtik Németországban vagy Kanadában. És látod a lelki szemeid előtt, hogy ül a német orvos Düsseldorfban a Facebook előtt, és folyamatosan figyeli, megvan-e már az ötvenezer megosztás. Ő nagyon szeretné megmenteni a gyerek életét, de amíg nem érte el a kép a szükséges számot, addig nem tehet semmit, meg van kötve a keze.
Ugyanez vonatkozik a kibelezett kutyákra: mit akarsz ezzel elérni? Felhívod a figyelmet az állatkínzásra? Bravó, sikert értél el, én már tuti nem fogok több macskát petárdával felrobbantani. Eddig ez volt a péntek esti elfoglaltságom, de te, te angyali lélek felnyitottad a szemem. Vagy az a célod, hogy ne főzhessenek kutyát Kínában? Nos, akkor elárulom neked, pontosan hány lájk kell ehhez: csak egy, a kínai párttitkáré. Minden más teljesen fölösleges. Az, hogy te itt, Kelet-Európában fel vagy háborodva, pontosan senkit nem érdekel.
De ami a legrosszabb, az a kamuhír, amit te elolvasol, meghatódsz/felháborodsz, és ugyan az interneteléréssel birtokodban van az emberiség tudásának és információtárának körülbelül 95%-a, téged nem érdekel, nem keresel utána, hogy abból a megható/felháborító maszlagból mi igaz, mert neked az Internet kimerül a Facebookban és a pornóban, hanem kattintasz és osztod. Mert mindenkinek tudnia kell, mindenkit értesítened kell, hogy a McDonald's-ot már 2012 elején betiltották Svájcban a súlyos egészségkárosító hatása miatt. Tudod, nekem mennyi ideig tartott, hogy ezt megcáfoljam? Három másodperc. Felmentem a Meki svájci oldalára, ami csodák-csodájára azóta is rendületlenül csábítja négy nyelven az oda látogatók az ország minden szegletében megtalálható éttermeibe. Persze lehet, hogy ennek a bezárásos baromságnak minden része igaz, és az oldalt csak azért működteti a gonosz imprrrrrrlisa multi, hogy megtévesszen minket, de lássuk be, ez kevésbé valószínű.
Másik tipikus példa az, ami felhívja a figyelmet, hogy hahó, te nép! Hát te vagy már hülye, minek eszel Boci csokit, azt nem is itthon, Magyarországon, a Kárpátok ölében, Európa szívében, a szabadság és a Kiválasztott nép hazájában gyártják, hé! És uh, a szemed vérben forog, mi az hogy nem, na majd én megmutatom, csődbe viszem ezt a szőrőstalpú román céget, hogy az anyjukba álljon a kapa! És mi az, hogy a Danone bezárja a Pilóta kekszet, hogy merik, apjuk, hozzad a baltát. Mert nem gondolkozol. Eszedbe sem jut, hogy vajon miért nem itthon gyártják a Boci csokit, vagy hogy a Pilóta keksz olyan milliárdos brand itthon, Magyarországon, hogy bolond lenne bárki leállni a gyártásával. Igazad van, gondolkozni nehéz. Bonyolult. Sok matek meg függvény, abból meg gimiben is alig lett meg a hármas. De könyörgöm, legalább azt vedd észre, hogy magadról állítasz ki szegénységi bizonyítványt.
Vannak ismerőseim, akiket egyszerűen ignorálok, pont emiatt, és vannak, akiknek a linkjét akkor is megnézem, ha első blikkre nem mond semmit, mert tudom, hogy olyan érdekes cuccokat szokott megosztani, ami érdemes a figyelemre. Őszintén hiszem, hogy senki nem szeretne az előbbi kategóriába tartozni, de ahogy mondtam, a küldetéstudat mindent legyőz. Mert ki fogja megmenteni a világot, ha nem te?
