Játékbemutató: Red Dead Redemption

John Marston egy magasan fekvő szikla kiszögelléséről figyelte, ahogy a lemenő nap utolsó sugarai narancssárga fénybe vonják a végtelenbe nyúló prérit. A vidéken végigkígyózó földúton egy postakocsi verte fel a port, láthatóan a kocsis szeretett volna még sötétedés előtt beérni a két mérföldre fekvő Armadillo városkájába. Messzebb, a kaktuszok és száraz cserjék között három lovas vágtázott egy szarvas után, egyikük puskavégre kapta az állatot, de elhibázta a lövést. A durranás messzire visszhangzott a völgyben. John Marston komótos mozdulattal leemelte hátáról a vadászpuskát, majd megfordított a lovát és visszaindult a McFairlane birtokra. Üdv a Red Dead Redemption világában.

Mi, fiúk gyakorlatilag három foglalkozásra készültünk egész gyerekkorunkban, de nagy részünknek nem adatott meg, hogy autóversenyző, Han Solo vagy vadnyugati cowboy lehessünk, de míg előbbi kettőből bőven el vagyunk látva a konzolokon, addig Vadnyugat szimulátorokból csak a kissé ambivalens emlékeket felidéző Gun az egyetlen épkézláb példa. Legalábbis volt, egészen 2010-ig, amikor a Rockstar gondolt egyet, és összerakta minden idők egyik legjobb játékát.

Játék és mulatság öt percben: Ki írta ezt?

Mindössze negyed órája merült fel a kérdés apában, hogy van itt ez az idézet, amit kicsit lejjebb olvashattok, amit a sulijukban a nyolcadikos osztály választott ki magának, mint a tablóra szánt Bölcseletet. Az idézetet Arany Jánosnak tulajdonították, azonban némi MEK-es (Magyar Elektronikus Könyvtár) kutatás után kiderült, hogy bajszos költőnknek nincs olyan verse, ami tartalmazná ezt a részt.

További gyanakvásra adhat okot, hogy a szöveg nyelvezete, szóhasználata, és úgy általában a gondolatvilága igencsak eltér Arany Jánosétól, de ez mindenkinek feltűnhet, aki olvasott már legalább másfél Arany-művet. Az interneten rákeresve mindenhol Arany nevével találkoztam, de ezek kivétel nélkül megbízhatatlan idézetes oldalak vagy pózerkedő blogok voltak. 

Tehát adja magát a kérdés, aminek megválaszolására most a közösség erejét próbálom felhasználni: Ki írta ezt a verset?

Útjaink százfelé válnak,
de szívünk egy célért dobog,
nekivágunk a küzdelmes mának,
és épít karunk egy szebb holnapot.

Mars

A műszerfal egyik félreeső szegletében a led, amelyik a kezdetektől fogva sötét volt, hirtelen kigyulladt. 

- Jó ég, csak ne most! 

Wayne bosszúsan megkopogtatta párszor a műszerfalat, majd egy alaposat bele is rúgott a számítógép oldalsó paneljába, de egyik sem hozott eredményt. Még egy utolsót káromkodott, majd felpattant a fotelból, és nagy léptekkel a Központi Panel felé vette az útját. Őszintén remélte, hogy csak valamelyik biztosíték égett ki, vagy az érintkezés hibásodott meg, mert azt még könnyűszerrel ki tudta volna javítani. Minden más esetben azonban… inkább igyekezett bele sem gondolni. 

Az Aspargus, a Mars első, és eddig egyetlen kutatólaboratóriuma immáron kilenc éve állta a vörös bolygó homokviharait és az állandó hőingadozást, kék és fehér foltként világítva az Aurorae Sinus északkeleti részén. Wayne szinte még gyerek volt, amikor megkezdték a komplexum felhúzását, és vissza tudott emlékezni, hogy milyen áhítattal vegyes félelemmel követte az építkezés hírét. Mint minden gyereket, őt is elvarázsolták a végtelen, végletekkel teli világok, és az újonnan beindított űrprogram sikerei. Kilenc éves volt, amikor a Hermes-8 leszállókabinja, fedélzetén öt űrhajóssal Mars körüli pályára állt, és hatórányi manőverezés után sikeresen landolt a bolygón. Aznap Wayne tudta, hogy egyszer ő is megérintheti a híres vörös homokot. 

Ahogy átvágott a komplexumon, férfinak eszébe jutott az a húsz évvel korábbi pillanat, és akaratlanul is elmosolyodott. Mintha egy másik életben történt volna, nem pedig húsz éve. Ő is más lett és a világ is. 

Prés Sándor: Nyugtalan éjszaka

Prés Sándor

Nyugtalan éjszaka

A nyugati zivatar elmosta az álmokat

S az ébredést

Lassan eresztem bele magam a forró vízbe 

Hogy ne égessen-

S mégis.

Törött tükrök futnak el mellettem, a végtelen-

ben találkoznak.

Az autó sejtelmes félhomályban gázolja el

A buszmegállót-

Ok nélkül.

Valami mintha csillanna a neonlámpák közt

Valami érdekes

Szögek állnak ki a párna aljából ahogy a tévé

Jóéjszakát kíván. 

Reggeledik.