2010. december 21., kedd

Roham


Éjszaka. Sikátor valahol Newport közelében. Lábdobogás, zihálás. Sötétség és egy még sötétebb alak. Már jönnek. Szirénák, kék villfények. Nem, csak a mentő. Még van ideje.
Megtorpanás. Csak nyugalom, tiszta fejjel! De minek, már úgyis halott... Csönd! Még nála van a világ, az egész emberiség sorsa. És meg kell halnia. Tudta előre. És ha nem sikerül?
Kifújás. Belégzés. Kifújás. Roham. A negyedik utca a Hightower Avenue-n balra. Túl messze van. Miért kellett ennyire távol rakni...? Egy autó. Fekete Ford. Ilyen hamar? Nem. Csak valami civil, ismeretlen. Meg kell menteni őt is. Mindenkit.
Izzadó tenyér. Tapogatás. Megtorpanás. Hála az égnek, még megvan. Retteg, hogy elveszíti. De nem fogja. Elpusztul, és vele ő is. De akkor már semmit sem tehetnek. Megindul a láncreakció... reggelre minden megváltozik.

Roham. Mosoly. Hideg, kiszámítható, de első életében. A Megváltó vagyok. Kutyaugatás. Nyugalom, semmi baj, csak a kapuk mögött, nem veszélyesek. Lassan vége a sikátornak. De a sötétség marad. Örökké marad. Jó munkát végeztek, gondolta.
Egy ajtó, balra. Ruhafoszlány. Jel. Minden rendben, eddig. Az utcák üresek. Szép munka. Most balra! Egy reflektor! Gyorsan, a szemetes mögé! Nyugalom, nyugalom. Óra. Még van tíz perce. Kilesés a kuka mögül. Csak egy járőr. Kushadás. Aztán vége. Újra sötétség. Elment.
Roham. Csak halkan, nehogy visszatérjen! Eddig minden rendben, de... kétségek. Mi van ha... talán minden kiderült. Talán felfedték a Tervet. Akkor ismerik a jeleket is. És ha így van... Csapda!
Megtorpanás. Akkor... de nem. Semmi értelme. Folytatni kell. Akkor is, ha már rég vesztett. Ha rájön, ha tényleg bebizonyosodik, csak meg kell nyomnia a gombot. A halál már nem ellenség. Befogad, mikor minden ellene fordul...
Balra. Hatodik utca. Távoli szirénák. Most nem téved. Rendőrség, őt keresik. Óra. Még hét perc, ha az akna működött. Ha nem, már csak három. Kék villódzás. A hangok közelednek. De nem torpanhat meg. Végig a sikátoron. Ez már a harmadik. És végre, itt a tér. Szétver padok. Száraz szökőkút. Minden néma. Most a második jel. De nincs sehol. Nincs sehol Nem időzhet.
Roham. Az akna nem működött. Hiba csúszott a Tervbe. Sietve kitapogatta a gombot. Érdes. Akik kitalálták, akik megtervezték, akik összerakták, már biztos halottak. Nem menthetsz meg mindenkit. Talán senkit. Az akna nem működött. Két perc. Nem lesz elég.
Roham. Még mindig a téren van. Valami nem stimmel. Már rég el kellett volna érnie a kilencedik utca és a Brightham sarkára. Valami nem stimmel. A talaj a fagyos éjszaka ellenére párologni kezdett. Azonnal tudta, mi történik. Térmegnyúlás. Tehát mindent tudnak. Már csak visszafogják egy kicsit.
Roham. A tér nem ér véget, soha. Nem is lát már semmit. Érzékei már nem működtek. Csak a szirének. Mindent betöltöttek. Ez már a vég. Elveszett minden. Már semmit sem tehet, csak...
Izzadó tenyér. A maradék érzékei a kezére összpontosulnak. Tapogatás. Kitapogatja a gombot. Szívdobbanás. Minden erejével az érdes felületre összpontosít. Megnyomja. Kudarc. Bosszú. Aztán minden véget ér.

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése